Reggel a fiúk elmentek igazi borbélyhoz, de még nem volt nyitva, úgyhogy a lakással szemközt kávé/teáztunk, után sikerült nekik nyélbe ütni a dolgot, és iszonyú boldogok lettek. Elindultunk, de a városból kifelé semmit sem találtunk, amit kerestünk, csak az autópálya melletti utat, így inkább felmentünk a pályára, és irány dél. Lejjebb mégis egy Scenic View utat választottunk, ami valóban gyönyörű volt, nagy hegyek közt, az út maga néha épphogy csak elfért. Közben megálltunk egy kis görögkeleti apátságnál, ami még ma is működik, de belépőt már szedtek. Nagyon hangulatos volt, gyönyörű kilátással a hegyekre. Végül köztük leértünk az Ohridi-tóig, már sajnos sötétedett, de így is érezni, Ohrid egy elbűvölő kisváros, szűk utacskák, templomok, vár a domb tetején, még egy amfiteátrum is akadt. Ezeket szállás keresés, találás és evés után néztük meg, már sötétben.

Nagyszerű szállást találtunk, tó fölé hajló terasszal, ezt főleg másnap reggel értékelhettük, mikor világosban is megcsodálhattuk a kilátást. Egy közeli, elég puccos étteremben ettünk, de nagyon finomakat, mind helyi, de legalábbis környékbeli specialitás, és persze hasonló bor. Utána kaptuk nyakunkba a várost, a partról fel egy templomig hirtelen, ami körül még ásatások voltak, aztán a vár felé, de nem mentünk odáig, mert már zárva volt, amfiteátrum, és le a sétáló utcákig, ahol folyt már a nagy élet. A főtéren egy hatalmas kettérepedt fa állt, középen összebetonozva. A tér közelében beültünk kávézni és sörözni egy klassz kis emeleti bárba, voltunk pár ajándékboltban, aztán be egy közértbe, hogy elverjük a maradék macedón dénárunkat. Nem volt olyan egyszerű, mert minden számítás borult, mikor kiderült, hogy a 30 dénáros üveges sör betéti díja 30 dénár (ezt azért nem gondoltuk volna). De kártyás segítséggel megoldottuk. Vettünk valami mézes vízben áztatott tésztát is, ami aztán a szobában kifolyt, jól összekente a padlót, meg azután szinte mindent, mert feltakarítani nem, csak szétkenni sikerült. A szobában még söröztünk, konkretizáltuk a másnap reggeli fürdőbeosztást (én mehettem utoljára), meg lerendeztük az SDR-t, azután lefeküdtünk, hogy korán kelhessünk.